Konferencia
A Magyar Hidrológiai Társaság XLI. Országos Vándorgyűlésén több előadás is szerepelt a projekt eredményeinek bemutatására:
Erdélyi Norbert – Gere Dóra – Engloner Attila – Nagy-Kovács Zsuzsanna – Vargha Márta: Mikroszennyező anyagok vizsgálata egy parti szűrésen alapuló ivóvízellátó rendszerben
Fekete Zsombor – Kolencsikné Tóth Andrea – Madarász Tamás – Nyiri Gábor – Szűcs Péter – Zákányi Balázs: Parti szűrésű rendszerek dinamikája az elérési idők tekintetében
Khayer Bernadett – Ladányi Barbara – Róka Eszter – Seres Balázs – Engloner Attila – Vargha Márta: A parti szűrés szerepe a mikrobiológiai változásokban és az antibio-tikum-rezisztens szervezetek eliminációjában budapesti kutak esetén
Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes – Engloner Attila – Vargha Márta – Honti Márk – Szűcs Péter: Tiszta Ivóvíz: A gyakorlatban – veszélyelemzés és kockázatbecslés a projekt eredményeinek alkalmazásával
https://www.hidrologia.hu/wp-content/uploads/2024/06/Programfuzet-XLI.-OVGY-2024.06.24.pdf
A konferenciáról készült összefoglaló film két részletben az alábbi linkeken érhető el:
Tudományos publikációk
A szerves mikroszennyezők hőmérséklet- és vízhozamfüggő változatossága egy nagy városi folyóban, és következtetések a kockázatalapú monitoring szempontjából – Erdélyi Norbert, Gere Dóra, Engloner Attila, Vargha Márta 2024 Chemosphere 363:142803
https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2024.142803
Egy éven keresztül vizsgáltunk 41 szerves mikroszennyező, köztük gyógyszermaradványok, ipari szennyezők és peszticidek koncentrációját a Dunában Budapest előtt és Budapest után. Megállapítottuk, hogy a kibocsátás, a vízhozam és a hőmérséklet különböző mértékben befolyásolja az egyes szennyezők előfordulását. A legtöbb szennyező mennyisége – a peszticidek kivételével -kimutathatóan növekedett Budapest hatására. A jódozott kontrasztanyagok és egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők voltak kimutathatók olyan mennyiségben, ami a dunai élővilág szempontjából kockázatot jelent.
Az urbanizáció hatása a plankton és biofilm baktérium közösségeire a Duna különböző víztestjeiben – Lennert KJ, Borsodi KA, Anda D, Krett G, Kós BP, Engloner AI. 2024. Scientific Reports 14:23881
https://doi.org/10.1038/s41598-024-75863-7
A kontinentális édesvizek világszerte alapvető szerepet játszanak az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában, azonban a különböző víztestek vízminőségét erősen befolyásolják az olyan emberi tevékenységek, mint az urbanizáció, az ipar és a mezőgazdaság. Ehhez a vizsgálathoz víz- és biofilm mintákat gyűjtöttünk a Duna főágából Budapesttől felfelé és lefelé, a Soroksári-Ráckevei Dunából, valamint két természetvédelmi területen elhelyezkedő holtágból. A baktériumközösségek taxonómiai diverzitását 16S rRNS gén alapú amplikon szekvenálással tártuk fel Illumina MiSeq platformon. Az eredmények azt mutatták, hogy minden mintában a Pseudomonadota, az Actinobacteriota és a Bacteroidota törzsek domináltak. A baktériumközösségek összetétele azonban egyértelműen elkülönült plankton és epilitikus vagy epifita élőhelyek, valamint víztesttípusok (főág, mellékág, holtágak) szerint. A biofilm közösségek taxonómiai diverzitása minden vizsgált élőhelyen magasabb volt, mint a planktoni közösségeké. Az antropogén hatások elsősorban a planktonokhoz képest lassan változó biofilm-összetételben mutatkoztak meg. Szennyezéstűrő és/vagy degradációs potenciállal rendelkező nemzetségeket, mint például az Acinetobacter, a Pseudomonas és a Shewanella főként a Soroksári-Ráckevei Duna ág erősen urbanizált szakaszának biofilm közösségeiben mutattunk ki.
Új statisztikai módszer biplotok összehasonlítására – Engloner A.I., Podani J. Ecological Indicators, 2023, 154:110802.
https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2023.110802
Az ordinációs módszerek eredményeit leggyakrabban Prokrusztész-módszerekkel hasonlítják össze, amelyek külön-külön az objektumokra vagy a változókra alkalmazhatók. Az objektumok és változók főkomponens-ordinációit egyidejűleg megjelenítő biplotok összehasonítására eddig nem volt módszer.
Ennek pótlására mutatunk be egy új eljárást, amely a biplotok két alapvető, skálafüggetlen tulajdonságán alapul: a minden objektum- és változópárra mutató vektorok közötti szög koszinuszán és a két vektor relatív hosszának átlagán. Az új módszer feltárja az objektumok és változók adott halmazára kapott alternatív biplotok közötti hasonlóságokat és különbségeket. A módszer olyan esetekben alkalmazható, amikor minden ordinációban megegyezik a objektumok száma, csakúgy mint a változók száma továbbá a különböző ordinációk pontjai között egy az egyhez egyezés van.
A forrástól a csapig: A mikrobiális diverzitás nyomon követése egy partiszűrésen alapuló ivóvízellátó rendszerben, változó hidrológiai állapotok mellett – Vargha, M.; Róka, E.; Erdélyi, N.; Németh, K.; Nagy-Kovács, Z.; Kós, P.B.; Engloner, A.I. Diversity, 2023, 15:621.
https://doi.org/10.3390/d15050621
Budapest parti szűrésű ivóvízrendszerét újgenerációs szekvenálás módszerével vizsgáltuk egy egy éves vizsgálati periódusban. A mikrobiális diverzitás és baktérium sejtszám csökkenést mutatott a felszíni víz és a fogyasztói végpont között. A vízkezelés után megnőtt a klórrezisztens és parti szűréshez köthető taxonok előfordulása. A fogysztói ponton potenciálisan kórokozó fajok előfordulását nem mutattuk ki. Az alacsony vízszint esetén megnőtt az anaerob heterotróf csoportok előfordulása, míg magas vízszint esetén a felszíni vízhes köthető taxonok fordultak elő nagyobb számban. A parti szűrésű vízrendszer mikrobiális diverzitásának jobb megértése hozzájárul a vízbiztonság megőrzéséhez a mai változó környezeti feltételek mellett.
A klímaváltozás miatt bekövetkező évszakos eltolódások hatása a plankton és a kavicsbevonat prokarióta közösségeire egy nagy folyóban – Engloner AI, Vargha M, Kós P, Borsodi AK. PLoS ONE, 2023, 18(9): e0292057.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0292057
A mikrobiális közösségek kiemelkedő ökológiai és népegészségügyi szerepet játszanak természetes vizeinkben, ugyanakkor a klímaváltozás hatásai nagymértékben veszélyezteti őket. Jelen tanulmány az első részletes, NGS alapú betekintést nyújtja a Duna planktonikus és kavicsbevonat prokarióta közösségeinek tér- és időbeli változásaiba annak feltárására, hogy ezek a közösségek hogyan reagálnak az éghajlatváltozással összefüggő környezeti változásokra.
Az eredmények bemutatják, hogy a folyami élőhelyek döntően meghatározzák a mikrobióta taxonómiai összetételét, változatos és jól differenciált mikrobaközösségek alakultak ki a vízben és a kavicsbevonatban. A bakterioplankton összetétele ugyanakkor egyértelműen, az epilithoné kevésbé követi az nyár éghajlatváltozás miatt bekövetkező elhúzódását. A mikrobiális közösség változásainak döntő jelentősége lehet a szerves vegyületek (beleértve a szennyezők és a xenobiotikumok) lebontásában, a nehézfémek átalakulásában és felhalmozódásában, valamint a kórokozók és antibiotikum-rezisztens szervezetek előfordulásában.
Az aktív gyógyszerészeti összetevők tartósságának összehasonlító vizsgálata folyórendszerekben – M. Honti, M. Zsugyel, C. Seller, K. Fenner. Environ. Sci. Technol. 2023,
https://doi.org/10.1021/acs.est.3c01627
A gyógyszermaradványok folyóbeli bomlásának közvetlen vizsgálata nehéz a számtalan kibocsátási pont miatt. Egy új eljárással meghatározható egy gyógyszermaradvány bomlási sebessége egy ismerten nem bomlékony anyaghoz viszonyított koncentráció-hányadosokból, a kibocsátási pontok ismerete nélkül is.
A diffúz antropogén szennyezés trendhatásainak feltárása egy sűrűn lakott területen áthaladó nagy folyóban – Engloner A.I., Németh K., Dobosy P., Óvári M. Heliyon, 2023, 9(9): e20120.
https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e20120
A diffúz szennyezések észlelése nagy folyókban hosszabb időszakra kiterjedő, gyakori mintavételt igényel, amellyel azonban térben és időben várhatóan nagyon változó adatokhoz jutunk. Ez a variabilitás, az adatsorok átfedése első látásra az sugallhatja, hogy például egy nagyvárosi terület nem befolyásolja a folyó vízminőségét. Ebben a tanulmányban egy egyszerű módszert mutatunk be nem pontszerű szennyezések trendhatásainak kimutatására a Dunában térben és időben nagyon változó adatok alapján. Egy éven keresztül kéthetenkénti mintavétellel 34 fizikai és kémiai paraméterre kiterjedően vizsgáltuk a folyó vízminőségét Budapest feletti és alatt. A bemutatott adatelemzési módszerrel számos antropogén eredetű, a folyó vízminőségét hosszútávon veszélyeztető diffúz szennyező volt azonosítható (például nitrogén, foszfor, szulfát, klorid, kálium).
Csápos kutak analitikus módszerekkel támogatott numerikus modellezése –Székely F., Nyiri G., Szűcs P., Zákányi B. Journal of Hydrologic Engineering, 2021, 26(12): 04021040.
https://doi.org/10.1061/(ASCE)HE.1943-5584.0002137
A parti szűrést (RBF) széles körben használják az ivóvíztermelésben a világ minden táján. Az úgynevezett csápos kutak a parti szűrésű rendszerek vízadó rétegeinek esetében a legfontosabb víztermelő létesítmények közé tartoznak. Ebben a tanulmányban többféle modellezési módszert alkalmazunk a csápos kutak hidraulikai viszonyainak elemzésére. Vizsgálják az időben változó és időben állandó állapotú áramlást homogén, végtelen, félvégtelen és négyzet alakkal határolt víztartókban. Modellezzük a gravitáció késleltetett válaszának hatását. A szimulációk során háromdimenziós analitikai és numerikus véges differencia (FD) megoldási technikákat alkalmazunk a megbízhatóbb számítási eredmények biztosítása érdekében. Összehasonlító elemzéseket végezünk az FD szimulációkban a kútakna depressziójának optimalizálására. Ezt a fontos értéket a csápok tengelyére merőleges függőleges síkban bekövetkező sugárirányú áramlás miatti lokális nyomásveszteség szabályozza. A FLOW többhálós FD szimulációs szoftvert végtelen és félvégtelen vízadókhoz, míg a MODFLOW Revised Multi-Node Well (MNW2) csomagot a négyzet alakú vízdókhoz alkalmaztuk. A késői idejű particionálás (LTP) módszert a végtelennek tekintett vízadó rétegekben a késleltetett leszívás becslésére vezettük be, szemianalitikus időben állandó egyenletekkel, kör alakú utánpótlódási határokat figyelembe véve. Ez utóbbi értéket a szemianalitikus CW szoftver határozza meg. A különböző, többnyire analitikai alapú megoldások eredményeinek felhasználása megerősítette vagy javította a közelítő numerikus megoldások pontosságát. Az ilyen analitikai támogatás elengedhetetlen a csápos kutak működésének megfelelő értékeléséhez.
Folyami lebegtetett hordalékmérési módszerek összehasonlító elemzése – Pomázi F., Baranya S. Water, 2020, 12(3):873.
https://doi.org/10.3390/w12030873
A cikk a Tiszta ivóvíz projekt lebegtetett hordalékmérései során tesztelésre került közvetett lebegtetett hordalékmérési eljárások kalibrációját, a megbízhatóságuk statisztikai mutatóit, illetve az egyes módszerek összehasonlítását, valamint azok és gyakorlati megfontolásait, tapasztalatait mutatja be.