Tiszta Ivóvíz Projekt

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedően indult az a három éves projekt, amely a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztókig, vagyis a dunai vízbázistól egészen  a csapig.

A projekt megvalósítására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal biztosít támogatást a Nemzeti Kiválóság Program keretében.

  • Támogatás összege: 995.220.247 Ft

  • Projekt azonosítószáma: 2018-1.2.1-NKP-2018-00011.

A projektről röviden

A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A kutatás részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül, a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból.

Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására. A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, és hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére.

A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszútávú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.

Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározásra kerülnek a rendszerben fellelhető kockázati pontok és beavatkozási lehetőségek.

A projekt szakmai vezetője Dr. Engloner Attila (Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet).

Témavezetők:  Dr. Honti Márk (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Nagy-Kovács Zsuzsanna (Fővárosi Vízművek Zrt.), Dr. Szűcs Péter (Miskolci Egyetem), Dr. Vargha Márta (Nemzeti Népegészségügyi Központ).