Nagyszabású multidiszciplináris kutatás indul az ivóvíz minőségét veszélyeztető hatások feltárására

A Duna több millió ember számára biztosít ivóvizet nap mint nap. Ennek a vízkincsnek a védelme kiemelten fontos, nemzetstratégiai érdek, amely különböző szakterületek összefogását igényli.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően egy három éves projekt indul, amely a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól egészen a csapig.

A „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig” projekt végrehajtását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Nemzeti Kiválóság Program keretében támogatja. Projektszám: 2018-1.2.1-NKP-2018-00011, a projekt megvalósításának teljes költsége 1 042 700 920 Ft, a támogatás összege 995 220 247 Ft.

A projektet lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem.

A most induló projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A kutatás részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül, a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból. Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására. A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, és hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére. A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszútávú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.

Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározásra kerülnek a rendszerben fellelhető kockázati pontok és beavatkozási lehetőségek, amelyről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap.